Intézménymutató:
Romaniai Magyar Tortenelmi Egyhazak Eloljaroinak Allando Ertekezlete
1991. augusztus 30.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete és az RMDSZ Országos Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon, aug. 30-án. Megegyeztek a helyhatósági választásokon való együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1991. augusztus 30.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete aug. 30-án tanácskozásra ült össze Nagyváradon. Kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. Támogatják az RMDSZ javaslatát a román-magyar kerekasztal rendezésére. Elhatározták az egyházi népszámlálást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1991. október 16.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete okt. 16-án tartotta soros ülését Szatmárnémetiben. Megállapodtak abban, hogy az egyházi iskolákba más felekezetűeket is felvesznek. A jelenleg létező magyar felekezeti iskolákkal kapcsolatos panaszokról összefoglaló készül hazai és nemzetközi fórumokhoz való előterjesztés céljából. Az SRI és a Vallásügyi Államtitkárság hivatalnokai, közöttük volt securitatés tisztek megjelentek a magyar egyházaknál. Az egyházfők körlevélben fogják biztosítani lelkészeiket, hogy bármilyen zaklatással szemben főpásztori védelmet nyújtanak, egyben tiltakoznak a múlt rendszer módszereinek alkalmazása ellen. - Törekedni fognak arra, hogy a csángómagyarokat kulturálisan közelebb hozzák a magyarsághoz. - Alapvető kérdésnek tekintik a vallásügyi törvény elfogadását, ez a törvény biztosítaná az elkobzott vagyon és az iskolák visszaadását. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1992. január 17.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jan. 17-i tanácskozásán elhatározta, hogy a febr. 9-i helyhatósági választások alkalmával minden támogatást megad a demokratikus érzelmű polgármesterek és tanácstagok megválasztásához. Létkérdés, hogy a hívek teljes számban vegyenek részt a választásokon. /Körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1992. január 17.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron tartott ülést az RMDSZ, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság képviselőinek bevonásával.A vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban az egyházfők és az RMDSZ képviselői közös emlékiratban rögzítették állásfoglalásukat és ezt eljuttatták a parlament két háza elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a tanügyminiszterhez és a vallásügyi államtitkárhoz. A vallásügyi törvénytervezetet olyan formában fogadja el a parlament, ahogy azt a romániai elismert felekezetek közösen megfogalmazták, külön hangsúlyt helyezve a felekezeti oktatásra és az egyházak vagyonának visszaszolgáltatására. A tanügyi törvénytervezet olyan jogfosztást irányoz elő a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, amilyet eddig egyetlen törvény sem fogalmazott meg. A tervezet minden záróvizsgát, egyetemi felvételit csak románul tesz lehetővé. Ezzel a magyar nyelven való tanulás értelmét vesztené. Ez ellentmond a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumoknak és az alkotmánynak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1992. június 11.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./
1992. július 1.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ jún. 20-án kiadott közleményében csatlakozott a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezletének jún. 11-én közreadott nyilatkozatához, amely tiltakozott a tanügyi törvény tervezete és a romániai magyarságot sújtó jogsérelmek ellen. Az EMK folytatja aláírásgyűjtését a marosvásárhelyi és környéki igazságtalanul elítéltek kiszabadítása érdekében. - Az EMK felhívással fordul valamennyi RMDSZ-szervezethez a második világháború erdélyi magyar áldozatainak számbavétele és emlékük megfelelő ápolása ügyében. Javasolják, hogy készítsenek külön névjegyzéket a hősi halottakról, a deportáltakról, a hadifogságot szenvedettekről, végül a még életben maradottakról, feltüntetve, rászorulnak-e anyagi támogatásra. - Az 1992. januári népszámlálás eddig közreadott adatai nem tekinthetők hitelesnek, ezért elodázhatatlan a magyarság hiteles számbavétele. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1993. március 5.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete márc. 5-én ülésezett Gyulafehérváron. Szó volt az ápr. 1-2-ra tervezett országos felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. Markó Béla RMDSZ-elnök ismertette a szövetség tevékenységét. - Az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. - Előterjesztés hangzott el a Kárpátokon túl élő mintegy százezer magyar lelki gondozásának közös megszervezéséről. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
1993. október 11.
Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1994. április 9.
Az RMDSZ ápr. 7-én publikálni kezdett feljegyzésének 6. sz. melléklete az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990. dec. 17-én elkészült tervezet tárgyalását az egyházak írásban és szóban évek óta sürgették, eredménytelenül. A Romániai Magyar Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének képviselői Kolozsváron 1993. ápr. 21-én kifejtették, hogy nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely nem teszi lehetővé az egyházi iskolák visszaadását, az egyházi iskolák személyzetének államilag biztosított fizetését, az egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 8. számú ajánlása felszólítja a román kormányt az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1994. április 16.
Ápr. 16-án Nagyváradon a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete ülésén az egyházi vezetők döntöttek arról, hogy létrehozzák a Felekezeti Iskolaalapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. június 22.
Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1995. június 23.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete rendkívüli tanácskozásra gyűlt össze Kolozsváron jún. 23-án. Tiltakozással fordultak Iliescu elnökhöz, az ET vezetőségéhez, az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozóján résztvevő politikusokhoz a tanügyi törvénytervezet ellen, egyben a tervezet elfogadásának elnapolását kérték. A tiltakozó levélben kifejtették, hogy a törvénytervezet sérti az egyházak jogait és sújtja a híveket. A tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. Amennyiben nem kapnak orvoslást az egyházi javak visszaszármaztatásával kapcsolatban, testületileg Strasbourgba fognak utazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Magyar Hírlap, jún. 27./
1995. október 12.
Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./
1996. augusztus 27.
A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron, aug. 27-én elfogadott állásfoglalása szerint az államközi szerződések az 1989 után szükségessé vált történelmi igazságtétel kiváló eszközei lehetnének. Az egyházak vonatkozásában a felekezeti oktatáshoz való jog szavatolása és állami támogatása, továbbá az egyházi javak - ingatlanok, iskolák és más intézmények, könyvtárak, levéltárak, kegytárgyak maradéktalan visszaszolgáltatása a demokratikus közélet elengedhetetlen velejárója. Az egyházak már 1990-ben elkészítették egyházi törvénytervezetüket, azonban azt a román parlament mindmáig nem tűzte napirendjére. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. "Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük: az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését. felkérésük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják fölül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1996. augusztus 27.
A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron, aug. 27-én elfogadott állásfoglalása szerint az államközi szerződések az 1989 után szükségessé vált történelmi igazságtétel kiváló eszközei lehetnének. Az egyházak vonatkozásában a felekezeti oktatáshoz való jog szavatolása és állami támogatása, továbbá az egyházi javak - ingatlanok, iskolák és más intézmények, könyvtárak, levéltárak, kegytárgyak maradéktalan visszaszolgáltatása a demokratikus közélet elengedhetetlen velejárója. Az egyházak már 1990-ben elkészítették egyházi törvénytervezetüket, azonban azt a román parlament mindmáig nem tűzte napirendjére. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. "Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük: az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését. felkérésük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják fölül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1996. szeptember 17.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete szept. 17-én ülésezett Kolozsváron, egy nappal az alapszerződés aláírása után. Megdöbbenve állapították meg, hogy az alapszerződés tárgyában sem Románia, sem anyaországa, Magyarország kormánya nem vette figyelembe egyházaik híveinek, a romániai magyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak, sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek véleményét. Érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, "amelyet a két ország kormánya az ügyben leginkább érdekelt kisebbségi magyar nemzeti közösségünk legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezetével, valamint egyházainkkal szemben tanúsított." Elítélik azt, ahogy a szerződő felek az elkobzott egyházi javak tekintetében eljártak. Az erre vonatkozó jogos egyházi követelést alátámasztja a Románia Európa Tanácsba történő felvételekor kibocsátott 1993/176. sz. dokumentum, amely a román kormányt kötelezte az egyházi ingatlanok visszaadására. - Hat évig tartó, eddig hiábavalónak bizonyult erőfeszítésük tudatában kétes értékűnek tartják Melescanu külügyminiszter kötelezettségvállalását. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete Iliescu elnökhöz fordul, hogy a román kormány vállalt kötelezettségének teljesítését haladéktalanul elérje. Hasonló megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz, hogy a szerződő fél jogán a román vállalások életbe lépését elősegítse. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1996. szeptember 27.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete szept. 27-én a hírügynökségnek eljuttatott közleményben reagált Teodor Melescanu külügyminiszter válaszlevelére. A magyar keresztény egyházak most először kapnak választ az elmúlt hét évben elküldött számtalan, eddig közel 1200 oldalt kitevő részletesen dokumentált kéréseikre. Az egyházak több alkalommal kifejezésre juttatták, hogy a vagyonvisszaadási ügyet a minden egyházra kiterjedő vallásügyi törvénynek kell rendezni, melyet az összes elismert vallásfelekezettel és a Vallásügyi Államtitkársággal együtt már 1990-ben elkészítettek és előterjesztettek. Ezért az egyházak kitartanak az Európa Tanács 1993/176-os, Romániára kötelező dokumentum 8. szakaszában előírtak mellett, miszerint a kormánynak intézkedni kell az egyházak vagyonvisszaadásáról. A Nemzeti Kisebbségi Tanács törvénytervezete, amelyre a külügyminiszter hivatkozik, nem tartalmazza az egyházi ügyek rendezését. A romániai magyar egyházak elöljárói szept. 23-án kérést intéztek Iliescu államelnökhöz, hogy megbeszélést folytassanak vele erről a kérdésről, olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
1996. november 10.
Nov. 8-10-e között Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére másodízben rendezték meg. Az egyházi műemlékek helyzete Romániában témájú konferenciát, amelyen részt vettek a romániai magyar egyházak képviselői, valamint a műemlékvédő civil szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Dr. Szabó Bálint javaslatára megállapodtak az erdélyi magyar egyházakon belül létrehozandó Erdélyi Magyar Egyházművészeti és Műemléki Tanács létrehozásáról. Az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesülete, mint szakmai érdekvédelmi egyesület kezdeményezte a műemlék-felügyeleti csoport létrehozását. A konferencia résztvevői az Erdélyi Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletéhez kívánnak fordulni a szakmai kezdeményezések egyházi támogatása érdekében. Vetési László lelkész a szórványgyülekezetek tulajdonában levő egyházi épületek megmentési esélyeiről beszélt. A románság a legtöbb helyen úgy érzi, hogy ami a faluban van, az az övék. Magyarigenben például még három magyar él, és a többségiek ugrásra készen várják, mikor halnak ki, hogy birtokba vehessék a templomot. Akad ellenkező példa is: Sajóvásárban a helybéli románok áldoznának szívesen a rogyadozó magyar templomra, de nem vetődik arra restaurátor. Horváth Levente a magyarózdi kastélyról szólt. Kádár István a kolozsmonostori katolikus templom helyreállítását ismertette, amelyet sikerült visszakapni az ortodoxoktól, akik 1948 után elfoglalták a templomot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./
1996. december 9.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete nov. 29-i kolozsvári ülésén táviratban köszöntötte Emil Constantinescu professzort államelnökké történt megválasztása alkalmából. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői bizalmukról biztosították az elnököt, és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpolitikai téren is változásokra számítanak. Megfogalmazták elvárásaikat: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el a vallásügyi törvényt, amelynek tervezetét több mint hat évvel ezelőtt készítettek el az ország elismert vallásfelekezetei, intézkedjenek az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása ügyében, tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezetét biztosítva. Az egyházi vezetők egyben személyes kihallgatást kérnek az államfőtől. /Egyházi vezetők levele az elnökhöz. - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata, dec. 9. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
1997. április 8.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást adott ki a Bolyai Tudományegyetem ügyében. 1959-ben erőszakosan fölszámolták a magyar egyetemet, az 1989-es fordulatot követően a romániai magyarság egyöntetűen kiállt a magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítása mellett. Az egyházak szükségesnek tartják, hogy az önálló magyar egyetem újraindításával orvosolják a négy évtizeddel ezelőtti jogfosztást. Az állásfoglalást a magyar történelmi egyházak püspökei írták alá. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1997. április 10.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ támogatja a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének állásfoglalását, amelyben támogatják a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Az MVSZ - az erdélyi oktatás segítésére létrehozott Szent László Alapítvány közvetítésével - gyűjtést indít az egyetem támogatására. Emellett szellemi toborzómunkába kezdenek a külföldi és anyaországi tudósok, oktatók körében, kérve, hogy vendégtanárként segítsék elő a magyar nyelvű egyetemi oktatás megvalósulását Erdélyben. Erről döntött az MVSZ választmánya hétvégi ülésén. A tanácskozáson elhangzott: igazságtalannak ítélik azt, hogy az Országgyűlés évről évre csökkenti a szövetség támogatását. /Az MVSZ gyűjtést indít a Bolyai Egyetem újraindításáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
1997. július 8.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 25-én Kolozsvárott ülésezett. A Vallásügyi Államtitkárság megkeresése nyomán foglalkoztak az 1993. okt. 28-án benyújtott vallásügyi törvénytervezettel és megtették módosító javaslataikat. Az elöljárók értekezlete állásfoglalást adtak ki. Az állásfoglalás szerint aggodalommal állapították meg, hogy a tanügyi törvényt módosító tervezet ellentmond az Európa Tanács előírásainak, illetve az egyházak elvárásainak, ugyanis nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását és nem teszi lehetővé az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 176/1993-as véleményezésének 8. pontja kimondta, hogy Románia szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsa az egyházi iskolák alapítását. Az Európa Tanács 1115/1997-es határozatának ajánlásában felkérte a román kormányt, hogy "módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/991. és 112/1995. számú törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását, vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak". /Állásfoglalás a felekezeti oktatás és az elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1998. március 13.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak régóta követelik a kommunista rendszer által elkobzott javaik visszaszolgáltatását, de eredményt nem értek el. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete felhívással fordult a történelmi egyházak híveihez. Ebben az egyházi elöljárók aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. Az aláírásgyűjtés kezdő időpontja március 15-e, vasárnap lesz. Egymás után három vasárnapon az istentisztelet, illetve szentmisék után írhatják alá a hívek az íveket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18., Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a fenti felhívással kapcsolatban Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető alelnökének írt levelében leszögezet, hogy "ökumenikus megmozdulásunk számít az RMDSZ hathatós támogatására." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./
1999. augusztus 6.
Aug. 6-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben önálló magyar egyetem támogatását célzó alapítvány létrehozásáról tanácskozott a Történelmi Magyar Egyházak Egyházfőinek Állandó Értekezlete. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület oktatási tanácsosa tájékoztatott a megbeszélésről. Az egyházfők állandó értekezlete dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére ült össze, s a tanácskozás kiemelt témája a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem kérdése volt. A történelmi magyar egyházak, mint ismeretes, messzemenően többet tesznek a romániai magyarságért, mint amennyi az egyház feladata. A Sulyok István és a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskolát 1989 után beindították, de ezek jogi helyzete máig sem egészen tisztázott. Tőkés Elek tavaly már felvetette, hogy a történelmi magyar egyházak hozzanak létre egy alapítványt, amely megalapítaná a magánegyetemet. Úgy tűnik, Jakubinyi érsek úr latolgatja az alapítvány létrehozásának gondolatát. A tanácskozáson megegyeztek abban, hogy Tőkés Elek és Mikó Lőrinc összeállít egy szándéknyilatkozat-szöveget, amelyet minden történelmi magyar egyháznak eljuttatnak, ők hozzáfűzik megjegyzéseiket, s a végleges szöveg alapján esetleg létrehoznak egy alapítványt, amely erdélyi magyar magánegyetemet fog működtetni. Tőkés László püspök kifejtette: a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem is próbálkozás, amely egy magyar egyetem része lehet. - A lelkészek állami fizetéséről fog tárgyalni az Egyházfők Állandó Értekezlete szeptember 15-én. - Az értekezlet résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a mostani ingatlanrendezési-törvény nem vonatkozik az egyházi ingatlanokra is. /Szabó Piroska: Alapítvány létrehozásáról tanácskozott az Egyházfők Állandó Értekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1999. augusztus 6.
Aug. 6-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben önálló magyar egyetem támogatását célzó alapítvány létrehozásáról tanácskozott a Történelmi Magyar Egyházak Egyházfőinek Állandó Értekezlete. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület oktatási tanácsosa tájékoztatott a megbeszélésről. Az egyházfők állandó értekezlete dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére ült össze, s a tanácskozás kiemelt témája a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem kérdése volt. A történelmi magyar egyházak, mint ismeretes, messzemenően többet tesznek a romániai magyarságért, mint amennyi az egyház feladata. A Sulyok István és a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskolát 1989 után beindították, de ezek jogi helyzete máig sem egészen tisztázott. Tőkés Elek tavaly már felvetette, hogy a történelmi magyar egyházak hozzanak létre egy alapítványt, amely megalapítaná a magánegyetemet. Úgy tűnik, Jakubinyi érsek úr latolgatja az alapítvány létrehozásának gondolatát. A tanácskozáson megegyeztek abban, hogy Tőkés Elek és Mikó Lőrinc összeállít egy szándéknyilatkozat-szöveget, amelyet minden történelmi magyar egyháznak eljuttatnak, ők hozzáfűzik megjegyzéseiket, s a végleges szöveg alapján esetleg létrehoznak egy alapítványt, amely erdélyi magyar magánegyetemet fog működtetni. Tőkés László püspök kifejtette: a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem is próbálkozás, amely egy magyar egyetem része lehet. - A lelkészek állami fizetéséről fog tárgyalni az Egyházfők Állandó Értekezlete szeptember 15-én. - Az értekezlet résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a mostani ingatlanrendezési-törvény nem vonatkozik az egyházi ingatlanokra is. /Szabó Piroska: Alapítvány létrehozásáról tanácskozott az Egyházfők Állandó Értekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1999. augusztus 12.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke augusztus 6-án Kolozsváron részt vett a dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére létrejött erdélyi Történelmi Magyar Egyházfők Állandó Értekezletének tanácskozásán. Ez alkalommal Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem létrehozásának körülményeiről és az intézményalapítás szándékáról. Takács Csaba kifejtette az RMDSZ erre vonatkozó álláspontját, amelynek értelmében az RMDSZ természetszerűleg járul hozzá minden, az anyanyelvű oktatási hálózat kiteljesítését célzó felsőoktatási intézmény létrehozásához. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ támogatja a marosvásárhelyi, ugyancsak egyházi indíttatású egyetemalapítási kezdeményezést. A megbeszélés során arra is rámutatott, hogy egy, a történelmi egyházak által létrehozandó erdélyi magánegyetem központjául - a realitások figyelembevételével - csak a magyar nyelvű oktatás tudományos és szakmai hátterét biztosítani tudó Kolozsvárt tartja megfelelőnek. Takács Csaba egyúttal tájékoztatta az egyházfőket Markó Béla szövetségi elnöknek az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz és a koalíciós pártok elnökeihez intézett, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaadására vonatkozó leveléről, amit a résztvevők rendelkezésére bocsátott. A magánegyetem létrehozásának részleteit az értekezlet szeptemberi ülésén fogja ismét napirendre tűzni. /Mi újság? Csak Kolozsvár lehet az igazi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2000. január 13.
Jan. 13-án Kolozsváron a Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a felekezetközi magyar magánegyetemmel kapcsolatban egyeztetett a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselőivel, Szabó Tiborral, Misovicz Tiborral, Bálint-Pataki Józseffel, valamint Entz Gézával. Az egyházfők és a magyarországi politikusok kijelölték az egyetemet létrehozó és működtető alapítvány tagjait és egyeztettek az alapító okirat és a szervezeti szabályzat kapcsán. A megállapodás szerint az egyetem alapítói az egyházak. A kuratóriumot az egyházfők jelölik ki. Az alapítvány a Sapientia/Tudomány nevet kapta, az egyetem elnevezéséről a későbbiekben döntenek. Az egyházfők által javasolt személyek közül közös megegyezéssel kijelölték a tagokat. A névsor a jelöltekkel való egyeztetés után válik nyilvánossá. A következőkben az egyházak egyeztetni fognak az RMDSZ-szel annak a három személynek a kijelöléséről, akik a Budapesten létesülő tudományos szakmai testületben képviselik majd az alapítványt. /Alakul a magánegyetem kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2000. október 16.
Okt. 13-án tartották meg a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyén. Tempfli József megyés püspök lapunknak elmondta, hogy a megbeszélésen elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről, valamint az egyházi hátterű erdélyi-partiumi magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke részletes beszámolót készített az egyetemszervezés jelenlegi helyzetéről. A főpapok tájékozódtak a Partiumi Keresztény Egyetemről is, megtekintették a magán felsőoktatási intézet különböző nagyváradi beruházásait. A kiadott közlemény szerint az alapítók egyetértettek abban, hogy az egyetemépítés nemzetstratégiai fontosságú kérdés. Kifejezték amaz óhajukat, hogy a felsőoktatási intézményekben érvényesüljön a keresztény szellemiség, ugyanakkor elvárják, hogy a tanárok kinevezésénél előzetesen konzultáljanak velük is. Indítványozták, hogy november közepén szervezzenek tanácskozást az egyetem-ügy vitás vagy tisztázatlan kérdéseiről. Erre meghívnák Németh Zsolt külügyi államtitkárát, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a budapesti egyetemi programtanácsnak és a Sapientia Alapítványnak a képviselőjét. - Az egyházi vezetők tiltakoztak a Szenátus által nemrég elfogadott, a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályjavaslat ellen. Ez egyértelműen a társadalmi-politikai visszarendeződés irányába mutat. A kisebbségi magyar egyházak főpapjai olyan megállapodásokat javasolnak az állam és az egyházak között, amelyek törvényi úton rendeznék az utóbbiak helyzetét. Ennek megvalósításához az RMDSZ politikai támogatását igénylik. A romániai magyar püspökök széles körű egyeztetést kezdeményeznek a határon túli kisebbségi magyar egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság kérdésében. Fontosnak tartják a Segítő Jobb Alapítvány által a határon túliaknak nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezet megbeszélését. Kérik a magyar kormány támogatását a romániai szórványvidékeken létrehozandó elemi egyházi iskolai hálózat kiépítésére. "Az RMDSZ-szel való viszonyuk tisztázására, illetve a közelgő országos választásokra nézve az egyházi elöljárók szükségesnek tartják egy magas szintű találkozó megszervezését, melynek rendjén kétoldalú megállapodásban rögzítenék a Szövetséggel szembeni egyházi elvárásokat. Egyházaink ekképpen tudnák elképzelni, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének jelöltjeit jó lelkiismerettel támogassák a parlamenti választásokon" - áll a közleményben. /Erdélyi egyházfők találkozója Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./
2000. október 25.
Okt. 25-én Kolozsváron ülésezik az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete. A magyar történelmi egyházak vezetői Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Verestóy Attila szenátusi és Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezetőkkel találkoznak. A megbeszélés témája a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ viszonya lesz. Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Állandó Értekezlete időszakonként szokott összeülni, hogy a magyar közösséget és a magyar történelmi egyházakat érintő kérdésekben egyeztessenek, közös álláspontot alakítsanak ki. /RMDSZ-vezetőkkel találkoznak a magyar egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
